Angyallak

Szobába nyílás, szobából világra nyíló tágulás, verseken át, magamon át, magadon át, vezethetetlenül vezetett lényem, lényed, áramlása,egy remélt végtelenbe... Neked adom...Magadévá teheted, magadon keresztül szeretheted, magad szeretheted általa....


Kócok árulója


Kócok árulója

Fésült választékú a világ,
Én kócok árulója vagyok,
Gyümölcsbevont lombkoronák,
A bódító gyönyörillatok.

Nyakbakívánkozó karom
Reszketése árulja csak el,
S arcpírem ha nem takarom,
Játékéhes gyermekségem.

Aggódó mosolyod ívében,
Görbült háttal aluszom el.
Nyelt zokogás a gégében,
Nő vagyok, s az nem anyatej.

Utam magot, vizet, fényt adott,
S már vetett ágyad vetem.
Borpárás szirmot aratok,
Hajnalba szikkadt reggeleken.

Mit ajánlhatnék most neked,
Hálóm befog lepkét, halat,
Szert tartsunk, súghassam neved,
Szikraszoró csillagzat alatt

Örökbe lehetnék valamid,
Végy fel, s hordj ruhád gyanánt,
Ha, mint hortyogó álmaid,
Nem szőhetem az éjszakád.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése