Kérem is....
Rugdossatok csak bátran belém,és közben kiáltsátok az égre,hogy nem ígértetek semmit..
Óriási, hogy soha nem hittem az ígéretekben. Csak azoknak nem hiszek, kik bármit is ígérnek, hisz kiszámíthatatlan mindaz, ki magasabb rendűnek érzi magát a változás végtelen sodró hatalmánál...
Persze...
Még jó,hogy nem ígértél semmit...
Ez egyetlen hitelességed,amiért elhittem azt,amit szóval nem tettél megtörténhetetlenné....az,hogy nem cövekeltél le a jövőbe egy történést.
Mivel hát jövő nincsen...
De időt azt persze...Az könnyű kérni...
Nem hiszek az időben se... Oh, milyen kis hitetlen vagyok:)
Csak abban hiszek...Abban ami volt.
Vagyis akkor hittem,s már nem hiszem rég,hogy megtörtént bármi abból ami megtörtént...
így hazug bennem minden lenyomat, minden fájdalom, az arcod, az "arca" ha annak írnám aki még hiszem,hogy volt valaha, egyszer az életembe...
De, mint mondtam, ezt sem hiszem többé...
S most a múltam törölt képei helyén fennmaradt foltocskákat színezem, olyan ceruzákkal, amik minden színen fognak,csak az Önén nem...
A tiéden...az Önén....
Tehát negatívot rajzolok, magasságból mélységet, reményemmel,hogy az jelenem mélyből magassá változtatja...
Akkor se lesz semmi, talán reggel igaz Nap kel, S nem türkiz Nap a muskátlik mögül...
Nem érti meg,hogy már nem jöhet vissza ahhoz aki most vagyok?
Már soha többet nem leszek,az aki akkor voltam, már az se vagyok aki ezt elkezdte írni...hála...
Te sem vagy az....és ez azt jelenti,hogy nem is voltál...a semmibe beszélek,senkihez, magamból, magamhoz, egy fiktív volt énemhez...
Unatkozom.Csak az beszél a múltjával, akit nagyon untat a jelen....Persze,hogy untat, mert nincs itt velem Ön....
Oh..igen:) Gyönyörű...
8 megjegyzés:
... hmm - nem a gondolkodó-fajta 'hmm' hanem a könnyed-somolygós - a felénél féltem, hogy mégsem Te írod. Mert Te a jelenben hiszel... de hiszel, tudom.
És persze ajánlom "ezt" Luminak, aki tökéletes barát módjára dobálja kobakomhoz a mondataim, s oly hitelesen, hogy szégyen tölt, ha nem fogadom szájából szavam, s nem hajtom hátam alázatos engedelmességre:)...
ugyan... gyarló előtt kár hajbókolni még ha igazat szól is ez esetben. egyenesedj fel, hogy hihessek Benned
Nehéz egyenesnek lenni, ha a tükreid nem egyenes emberek...
Egyébként is,sokkal megnyugtatóbb egy gyarlóságát élő gyarló, mint egy önmagát gyarlóságtól mentesítettnek gondoló nem gyarló...
Mert hát,hogy ne lenne az gyarló,aki azt gondolja, hogy nem...
Ha meg tudja,csak más akar lenni,akkor,hogy lehetne más, ha még igazán gyarló sem volt soha?:)
De neked ez megy. S e gyarlóság,hidd meg többet ér most nekem, mint holmi nem létező időkbe dobált csókcövekek...
akkor lovagi előjogaimmal élve ezennel visszaültetem Önt a trónjára Koronás Istennőm
Legalább valakinek ilyen is lehetek,akkor is ha csak a tudata játszik vele:D...
Ez szép, köszönöm:)
Megjegyzés küldése